Select Page

UDR Kiadvány 2018

Torma András
Tatabányai Usui Dentō Ryū Kezelőhely

Mit jelent neked ez a Közösség?

Ez a közösség a családunk is – legalább is én így érzem. Nekem szerencsém van, mert egy csodálatos vér szerinti családom is van – beleértve a szüleimet, testvéreimet, gyermekeimet is, akikkel támogatjuk egymást mindenben. De tudom, hogy sokaknak ez nem adatott meg: gyakran eltávolodnak egymástól a családtagok. Úgy érzem, Közösségünk, elsősorban a magját alkotó tanítók és gyógyítók, minden vér szerinti kötelék nélkül is, feltételek nélkül alkotnak egy családot. Azt hiszem, ezt nevezik keleten dharma-családnak.

Sajnos, a hazánkban uralkodó jelenlegi körülmények, a spirituális munkát szinte lehetetlenné tevő sötét időszak miatt a tanítóknak el kellett hagyniuk az országot, de a többiekkel havonta egy-egy napot együtt töltünk, s közösen nyaralunk is. Számomra ezek nagyon fontos időszakok, még ha a sok munka mellett csak ennyit tudunk is együtt lenni.

Hogyan ismerkedtél meg Usui Mester módszerével?

Életem legfontosabb eseményeinél nem is tudok visszaemlékezni, hogy tényleg döntést hoztam volna. Azok inkább csak úgy alakultak.

Az egyik fontos pillanat az volt, amikor az akkor éppen Tatabányán élő Fodor György szólt, hogy az Usui Shiki Ryoho tanítója, Dombóvári Kata tanfolyamot tart Tatabányán. Akkor még nem ismertem a módszert, de mivel érdekes dolgokat meséltek róla, elmentem a képzésre.

A következő, ami szintén nem rajtam múlott, amikor tíz évre rá egy budapesti találkozásunk során Fodor Gyuri közölte velem, hogy alkalmasnak tart a nyugati reiki következő, harmadik szintjére, amin nagyon meglepődtem.

A következő évek, Gyuri áldozatos munkájának köszönhetően, már Usui Mester eredeti tanításainak megismeréséről szóltak. Ez már egészen más volt, mint a személyiségfejlesztésről szóló, a nyugati reiki mester aktuális világnézetét tartalmazó sok-sok szóbeli, intellektuális tanításában terjedő módszer. Usui Mester japán utódai által sikerült megismerni az eredeti szellemiséget, ahol a személyiséget nem fejlesztő, hanem azt meghaladó gyakorlás és a másokat segítő gyógyítás áll a központban. A gyakorló a magasabb szintekre nem beavatásokkal, szimbólumok elsajátítása révén, hanem saját erőfeszítése által jut. A nyugati, csak formájában tradicionális módszerrel szemben, aki szellemi útjának választja Usui Mester hagyományát, Mester-Tanítványi kapcsolatban lehet részese az alapítótól Mesterek láncolatán át átadásra kerülő tradíciónak.

Hogyan lettél főállású gyógyító?

Korábban az üzleti életben dolgoztam, és mellette tanultam a gyógymódot, majd elkezdtem betegeket kezelni. Már évekkel korábban éreztem, hogy egyszer eljön az az idő, amikor nem a munkahelyem tulajdonosainak érdekei szerint kell cselekednem, hanem saját lelkiismeretem szerint, és csak a gyógyítással foglalkozhatom. De sokáig nem tudtam elképzelni, hogyan fogok az akkori jövedelmem töredékéből megélni, családot eltartani, lakáshitelt fizetni. Aztán egyszer úgy éreztem, itt az ideje, hogy megtegyem az első lépéseket – bejelentettem a munkahelyemen, hogy a továbbiakban csak napi 4 órában szeretnék dolgozni. Ezt nem fogadták el a tulajdonosok. Nem értettem – pedig már éreztem, hogy itt az ideje. No, kb. 2 hét múlva felajánlották a munkaviszonyom közös megegyezéssel történő megszüntetését. Szóval tényleg jól éreztem, akkor ott volt az ideje, de nem a számítgató, óvatos lépésnek, hanem fejest ugrani a bizonytalanba. Ahogy azt előttem más gyógyítók – a Közösségünk tanítói – már megtették. Az ő példájuk volt ebben a legnagyobb segítség.

A Közösség korábban egyházi jogi státusszal rendelkezett, amit évekkel ezelőtt az ország jelenlegi vezetése eltörölt. Hogyan befolyásolta ez a munkádat?

Szakértők javasolták 10 éve, hogy gyakorló buddhista Közösségünk, a tevékenysége jellegére tekintettel, egyházként működjön. Az egyházi jogviszony megszüntetése után sajnos sokkal szűkebb a gyógyító tevékenységünket elismerők lehetősége, hogy munkánkat anyagilag támogassák. Korábban a Tatabánya környékén élők SZJA 1%-os második, egyházi felajánlásai helyben maradtak, és nagyon sok kiadást ebből tudtunk fedezni, például a kezelőhely bérleti díját, az egészségnapok részvételének költségeit. Így lehetővé vált, hogy adományért kezeljünk – vagyis bárki, anyagi körülményeitől függetlenül, megkapta a kezeléseket. Hiába mondta ki a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága, hogy a magyar kormány jogszabályt sértett, azt azóta sem orvosolta a hatalom, és az emberek sem álltak ki a hátrányos helyzetbe került egyházak mellett. Ezért most konkrét hozzájárulást kell kérnünk a kezelésekért – csak így vagyunk képesek fenntartani a kezelőhelyet; a civil szervezeteknek felajánlható SZJA 1% ugyanis a kiadásoknak csak egy nagyon kis részét fedezi. És sajnos, több kezelőhely ezen döntések eredményeképpen meg is szűnt, az ott tevékenykedő tanítók és gyógyítók pedig elhagyták az országot.

Hogyan találnak meg a betegek?

A betegek nagy része a kezelőhelyen gyógyuló korábbi betegek ajánlására keresi fel a kezelőhelyet. Mások pedig az interneten találják meg – de azt hiszem, ők is elsősorban a korábbi betegek hatására jönnek, ugyanis az ő beszámolóikból tudnak tájékozódni a gyógymódról, illetve annak eredményességéről. Többségük 100 kilométernél is nagyobb távolságból érkezik, heti három alkalommal napi 2-3 órát is utazással töltve.

Általában azok jönnek, akiknek már nagyon elegük van a betegségükből, és eddig nem találtak rá gyógyírt. Azok közül, akik az elmúlt egy évben kipróbáltak és megtapasztaltak egy kezelést, mindannyian kifizették az éves tagdíjat, és igényelték a kezeléssorozatot.

Mi az, amiben fejlődni szeretnél?

Az életemet a gyógyítás köré építettem fel. Mindemellett szeretnék jó szülő és társ is lenni, és úgy érzem, ezeknek nem könnyű megfelelni. De azt hiszem, ezek nem külső dolgok, ha annak is tűnnek, hanem ezt magamban kell rendbe tennem.

Ahhoz, hogy többet tudjak segíteni a kezelőhelyet felkereső betegeknek, egyrészt jobban kellene szerveznem a mindennapjaimat, például többet kellene pihennem. Másrészt pedig a Tanítóm segítségével meg kellene találnom magamban azt, hogy minél inkább a felsőbb erők eszköze legyek – hiszen valójában nem mi gyógyítunk, hanem azt hiszem, valami tőlünk magasabb, ami megnyilvánul rajtunk keresztül.